Hosszas várakozás után megérkezett Darren Aronofsky új filmje a mozikba, mely egyben erősen reflektál a főszereplő (Brendan Fraser) valós nehézségeire: A bálna egy haldokló apa utolsó hetét dolgozza fel, melyben a betekintést nyerünk tragikus múltjába, miközben utolsó leleletével 8 év után igyekszik felvenni a kapcsolatot lányával. Az érzelmileg megterhelő mozi a rendező korábbi munkáihoz hasonlóan (sokan az egyszemélyes tragédiák trilógiájának lezárásaként értelmezi A Pankrátor és a Fekete hattyú után) épít az atmoszférára és a főszereplő színész teljesítményére, mely valószínűsíthetően – teljesen megérdemelten – aranyszobrot ér majd az Akadémiánál. Ha moziban nézitek, a zsepit ne hagyjátok otthon, valószínűsíthetően szem nem marad szárazon!

A moziról szóló (vagy legalábbis azt erősen tematizáló) alkotások (Babylon, A Fabelman család) utolsó darabjaként beszélünk Sam Mendes A fény birodalma című filmjéről, mely fényképezésében és alakításaiban (főleg Olivia Colman esetén) átlagon felül teljesít (ha nyer díjat, akkor azt valószínűleg Roger Deakins kapja az operatőri munkáért), ám minden más aspektusban közepesnek mondható. A benne lévő, tényleg létező mozi látványa lehengerlő lehet azok számára, akik szeretik és szívügyüknek tekintik a filmszínház intézményét, ám sokkal többet nem kell várni A fény birodalmától, ami némileg alulmúlja az előzetesen elé támasztott elvárásokat. Az HBO Max felületéről ajánljuk a Történetek az erkélyről című lengyel dokumentumfilmet is, de kifejezetten megpróbáljuk lebeszélni a hallgatókat a norvég Menekülj! című tucathorrorról. Végül a tick, tick…BOOM! kapcsán elmélkedünk a musical műfaj szerepéről, illetve a művészekhez tartozó referenciák változásairól is. Végül feladjuk – az ezúttal szinte kötelező – házi feladatot is: a Cate Blanchett főszereplésével készült Tár csütörtöktől tekinthető meg a mozikban – és elöljáróban annyit, hogy nem érdemes kihagyni valószínűleg az év egyik (ha nem legjobb) filmjét.