A fenti címből kiindulva, gondolom, senkinek sem meglepő, hogy A Nagy Magyar Mesefilm címére pályázó, Kálomista Gábor producer munkájaként létrejövő (és emiatt a félelmetesen pocsék Gyurcsány-filmre több szempontból is hasonlító) El a kezekkel a papámtól című zenés film nem lett jó, és nem ajánljuk senkinek. Mármint senkinek 10 éves kor felett, mert a fiatalabbaknál esetleg előfordulhat, hogy nem unják halálra magukat a Csobot Adéllal, Pálmai Annával, Gubás Gabival, Járai Mátéval és egy csomó gyerekszereplővel készített filmen. Az idősebbeknél kizárt. Részletek az adásban.

Mint ahogyan részletesen átbeszéljük, miért is lett tök jó az új West Side Story, amit Steven Spielberg rendezett, és ami pontosan olyan, amilyennek nagy nagyszabású zenés hollywoodi filmnek szerintünk lennie kell.

Aztán az adásban szóba kerül még a Saját lifttel a pokolba című német film is, ami a Good bye, Lenin! című filmben megismert, és azóta egy csomó hollywoodi filmben is feltűnő Daniel Brühl első rendezése, és ami egészen meggyőző rendezői bemutatkozás lett.  

Valamint beszélünk még a Portré a lángoló fiatal lányról című 2019-es francia filmről is, amit Céline Sciamma írt és rendezett, és amiben szinte csak nők játszanak, remekül.

Az adásban végre konkrétumokkal szolgálunk offline filmklubunkról, aminek már neve is van, ráadásiul tök jó neve, és amivel januárban két este is megpróbáljuk rávenni leglelkesebb hallgatóinkat a mozizgatásra.

Persze a premierfilmeket sem felejtettük ki az adásból, sőt, a Golden Globe-jelöltekről is beszélgetünk, és persze még egy csomó minden más is szóba kerül, ahogyan azt szoktuk.

Az adás ott van a SoundCloudon, a Spotifyon, az Apple Podcasten, és az összes többi releváns podcastplatformon.

Hallgassa, aki úgy érzi!